top of page

Mit olvasok éppen?

Rég volt már,hogy beszámolót tartottam az aktuális olvasmányaimról. Most azonban kedvet kaptam ahhoz, hogy bemutassam azokat a köteteket, amik felkeltették az érdeklődésem. Mostanában elszaladt velem a ló, olyan értelemben,hogy máskor félév alatt nem vettem annyi könyvet, mint most. De voltak elég jó akciók, amiknek nem bírtam ellenállni. (Jó duma..) A könyvek zöme a HVG kiadó gondozásában került ki, ami engem ismerve nem meglepő dolog. Nagyjából ők foglalkoznak azzal a tág területtel, amiről szívesen olvasok. Kettőt ezek közül a Könyvfesztiválon szereztem be, a maradékot Libriből, meg antikváriumból.

Mark Stevenson - Mit hoz a jövő? Egy optimista utazásai könyvével haladok a leginkább gyorsan, több mint 100 oldalt olvastam el két metroút alatt, és mindig szeretek benne visszalapozgatni, mert irtó jó olvasmányok szakkönyv.Szerkezetileg olyan mint egy útikönyv, ahol Stevenson körbejárja a legfejlettebb laboratóriumokat, diskurál fontos és elmés személyekkel a ránk váró ismeretlen jövővel kapcsolatban. Nagyon érdeklődő figura, akiben egy kicsit magamat ismertem fel, hiszen én is gyermekies kíváncsisággal, és néha már naiv optimizmussal érdeklődöm a világunk fejlődésével kapcsolatban. Több mint 300 oldalon keresztül végigutazunk az egészségügyen át a robotokig, mezőgazdaságtól a világegyetemig. Üdítő már ebben a túlságosan disztópikus világnézetben egy kicsit a másik irányba nézni, nem pedig arra várni, hogy a Terminátorok és az Illuminátusok leigáznak minket előgyártott mutáns kétfejű lovakon, és zöld színű vízilovakon. A munkám is erre alapoz, hogy olyan épületeket adjunk át az utókornak, amik egyre kevésbé roncsolják szét egy adott hely élővilágát, és még kevésbé súlyosbítják a környezetszennyezést. Nyárra, a nyugágyba is jó olvasmány számomra, hiszen megalapozza az adott pillanat hangulatát, és jókat derülök rajta olvasás közben. A Fuck it! Az igazi spirituális út - John C.Parkin sorai között sem kell nagyítóval a humort keresnem. Alapjárat spirituálisan nyitott embernek tartom magam, de a néha ironikus hangneme Parkinnak megmosolyogtató. Vannak valóban az önfejlesztésben olyan üres járatok, amikbe sokakat beleültetnek annak ellenére, hogy tudják, hogy sosem fognak elérkezni velük a végállomásra. Tulajdonképpen ez is egy önfejlesztő könyv, csak marha laza kiadásban, amiben az író meg akar tanítani minket az olyan alapokra, mint az,hogy ne foglalkozzunk mások véleményével, vagy tanuljunk meg nem görcsösen ragaszkodni dolgokhoz. Ezek elég hasznosak ha azt nézzük, hogy minden második ember kapcsolatfüggő,étkezési zavarokkal küzd, vagy épp önértékelési gondokkal. Elég hamar ki lehet olvasni, cserébe sok hasznos gyakorlatot tartalmaz. (Nagyjából a felénél járok). Megkérdezte egyik nap a kollégám,hogy ha spirituálisan meg lelkileg stabilnak érzem magam, minek olvasok folyton a Fuck it!-hez hasonló könyveket? Igazából erre tök egyszerű a válasz. Azért, mert az embernek mindig vissza kell térnie a tanultakhoz. Ezek nem velünk született tulajdonságok, hogy próbálunk tehermentesek lenni, optimisták, vagy egyszerűen próbálunk egy produktív és kiegyensúlyozott életet teremteni magunk körül. Ha ez zsigerből jönne, nem lenne ennyi boldogtalan és elégedetlen ember a világon. Dolgozni kell egy kicsit mindig önmagunkon, mert szerintem olyan műalkotás vagyunk, ami csak a halálunk pillanatában lehet teljesen befejezett. ¡nos vemos pronto! ¡Que tengas un buen fin de semana! Gergő


A te véleményed:

bottom of page